2009. szeptember 17., csütörtök

enyhe fokú szívroham.

délután kaptam meg. na nem igazából, de elég rémisztő volt. szóval történt az, hogy lent ültem a nappaliban, és kopognak az ablakon. senki nincs itthon csak én. megrémülök. odarohanok az ablakhoz, de nincs ott senki. teljes a para ;) de tényleg mintha valami/ki kopogna. oké, visszaülök tévézni, és ismét kopog valaki az ablakon! kirohanok a kertbe (szenvedek az ajónyitással) de nincs ott senki.
tippek - a faág nekiütődik az ablaknak - elvetve.
valaki tényleg kopog.
nagy befosatva, inkább feljövök, és fent folytatom a tévézést. ÉS ISMÉT KOPOGNAK. lerohanok, de most maradok, és figyelem a folyamatot. ekkor már nagyon barna volt a gatyesz, és ráadásul elég sötét is volt. és hát nem a faág volt?!!

2 megjegyzés:

  1. Én simán felhívtam volna apámat h "gyere ide, kint van egy pedofil, és ráám vár" xD és kimenni meg nemertem volna x_x tökre félek a sötlétben a zajoktól xD a sötéttől nem azt szeretem de a zajok jájjj... :S

    VálaszTörlés